Lámpát ha gyújtok. A Quimby egyik legkülönlegesebb dala, mely zenéjében gyengéd, andalító és dallamos, mondanivalóját tekintve azonban komoly témákat feszeget. Az előadás módjának és témájának ezen ellentétes jellege egyrészt képes bagatellizálni, másrészt feszültséget szül.
Ez a Quimby-dal múlt, jelen és jövő összefonódásáról szól. Arról, hogy sosem lehet teljes mértékben lezárni a múltat, hogy szigorúan véve nem lehet megvalósítani az élj a mának filozófiáját, és arról, hogy bármennyire is nem tudjuk megjósolni vagy uralmunk alatt tartani a jövőnket, állandóan erre törekszünk.